Amelanchier Alnifolia – Égerlevelű Fanyarka

Bevezetés

Az Égerlevelű Fanyarka (Amelanchier Alnifolia Nutt.), Észak-Amerika nyugati területén
őshonos lombhullató cserje, melynek édeskés bogyós gyümölcse kiváló nyers fogyasztásra és
különböző élelmiszer-ipari termékek előállítására is. Kanadában a második legtöbbet ültetett
bogyós a szamóca után, de az utóbbi két évtizedben már európa-szerte egyre közismertebb.
(L. Zhao et al., 2020)

Összetétel

A fanyarka növekvő népszerűsége kedvező összetételének, mint például meglehetősen magas
rosttartalmának és a benne található antioxidáns vegyületeknek, vitaminoknak, ásványi
anyagoknak és polifenoloknak köszönhető. (L. Zhao et al., 2020)
Bár sok tekintetben hasonlóságot mutat a kékáfonyával, az Amelanchier kissé magasabb
fehérje-, szénhidrát- és zsírsavtartalma, valamivel kisebb nedvességtartalmát tükrözi. (Mazza,
2005)
A bogyók amellett, hogy kiváló kálcium, kálium, vas, magnézium, foszfor és mangán
forrásnak számítanak, nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, mint például C-vitamint,
tiamint (B1), riboflavint (B2), pantoténsavat (B5), piridoxint (B6), folátot, A-vitamint és E-
vitamint. (Mazza, 2005; Zhao et al., 2020).
Az E-vitamin egy zsíroldékony antioxidáns, mely megfékezi a membránokban beindult gyökös
láncreakciókat és megelőzi a lipoproteinek (LDL) oxidációját. A C-vitamin amellett, hogy
szintén antioxidáns, szerepe van a karnitin szintézisében és a nem-hem vas vékonybélből való
felszívódásában is. A B1-vitamin szükséges az agy és az idegrendrendszer normál
működéséhez, a riboflavinnak fontos szerepe van az energiaháztartásban, valamint egyes
vitaminok és koenzimek metabolizmusában, a pantoténsavnak pedig a makrotápanyagok
metabolizmusában.

A gyümölcs fő összetevői a fenolos vegyületek, különösen az antocianinok (cianidin 3-
glükozid, cianidin 3-galaktozid és egyéb cianidin-glikozidok).
Egy tanulmányban, ahol négy fajta fanyarka polifenol profilját vizsgálták, több, mint 30
egyedi fitokemikáliát mutattak ki. A antocianinok az összes fenolos vegyület 63%-t adták,
majd ezt követték a kvercetinből származó vegyületek (flavonolok) és hidroxi-fahéjsavak,
azon belül is a klorogénsav (fenolsavak). (Juríková et al., 2013).
Feltételezhetően ezeknek a vegyületeknek tulajdonítható számos jótékony egészségügyi hatás,
mint például, hogy csökkentik a gyulladást, illetve a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri
betegségek és a rák kockázatát.

Kutatási eredmények

Cianidin-3-glükozid

A fanyarkában található antocianinok leggyakoribb formája a cianidiniek: cianidin-3-O
galaktozid (C3Ga) és cianidin-3-O-glükozid (C3G). (Lachowicz et al., 2020)
Az Amelanchier C3G tartalma (117,67 mg/100 g) jelentősen magasabb, mint más vadon
termő bogyóké, például a vad áfonya (27,48 mg/100g), a málna (35,88 mg/100 g) az eper
(9,53 mg/100 g) és a szamóca (46,01 mg/100 g) C3G tartalma. (L. Zhao et al., 2020)

Metabolikus-szindróma

Egy 2020-as tanulmányban azt vizsgálták, hogy az fanyarka, mint funkcionális élelmiszer,
képes-e javítani a metabolikus szindróma tüneteit, amely az elhízás, a magas vérnyomás, a
cukorbetegség és a zsírmáj kombinációja.
Ebben a vizsgálatban olyan modellt alkalmaztak, ahol az egyszerű szénhidrátok, telített -és
transz zsírok fokozott bevitele, a metabolikus szindróma jeleit idézte elő patkányokban. 16 hét
elteltével a szisztolés vérnyomás emelkedését, testsúlynövekedést, fibrózist, zsigeri elhízást és
a plazma triglicerid szintjének növekedését figyelték meg.
A diétához hozzáadott fanyarka por késleltette a testsúlynövekedést, mérsékelte az étrend által
kiváltott anyagcserezavarokat és az érrendszeri gyulladást. Ezen kívül javította a glükóz-
toleranciát, a szív és a máj szerkezetét és működését, és csökkentette a plazma összkoleszterin
-szintjét.
Feltételezik, hogy az antocianinok, a C3G-ok a gyümölcs fő bioaktív vegyületei, ugyanis
korábbi (ugyanebben a modellben végzett) vizsgálatokhoz képest a cianidin dózisok
hasonlóak voltak, míg a kvercetin, a rutin és a klorogénsav szintje nem érték el a korábban
használt effektív mennyiséget. (du Preez et al., 2020)

Gyulladásos bélbetegségek

A C3G gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antimikróbás hatása miatt hasznos lehet a
gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD) kezelésében.
Az IBD a gyomor- és bélrendszer szöveteinek hosszan tartó (krónikus) gyulladása, típusai
közé tartozik a fekélyes vastagbélgyulladás (UC) és a Crohn-betegség (CD). A különböző
gyulladásos citokinek (pl. TNF-α ) és reaktív oxigénfajok termelődése részt vesznek az IBD
lefolyásában, így a TNF-α blokkolóknak és antioxidáns vegyületeknek központi szerepe lehet
az IBD terápiájában.
A C3G-ről kimutatták, hogy képes szabályozni a citokinek szintjét, szerepe van a különböző
méregtelenítő enzim -és interferon (IFN) útvonalak szabályozásában és nem csak közvetlen
antioxidánsként (szabad gyökfogóként), de a bélmikrobiom összetételének javításán keresztül
is hat. Számos IBD-re hajlamosító tényező összefügg a gazdaszervezet nyálkahártya-barrier
működésével és a bélmikrobiom összetételével, ami alátámasztja azt a felvetést, hogy a
mikrobiom változása, kiváltója a krónikus gyulladásnak és nem csupán annak
következménye. (Frountzas et al., 2023)

Mikrobiom

Amikor az Amelanchier bogyópor bél mikrobiótára gyakorolt hatásait vizsgálták hím
egerekben, az derült ki, hogy a magas zsírtartalmú, magas szacharóz tartalmú étrend
jelentősen csökkentette a “jó” baktériumok mennyiségét az egerek székletében, míg az 5%-os
bogyóporral kiegészített diéta, 40%-al növelte ezen baktériumok előfordulását.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az 5%-os fanyarka-por szupplementációja a jó
baktériumok szaporítása révén, javítja a bélmikrobiom összetételét, ami valószínűleg
hozzájárul a megfigyelhető hypoglikémiás, hipolipidémiás és gyulladáscsökkentő
folyamatokhoz. (L. Zhao et al., 2020)

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos baktériumok növekedése a székletben a rövid
szénláncú zsírsavak (SCFA) fokozott termelésével jár együtt.

A fanyarka por, C3G vagy protokatekusav (PCA, a C3G egyik metabolitja)
szupplementációja jelentősen mérsékelte a magas zsír, magas szacharóz tartalmú étrend által
kiváltott metabolikus és gyulladásos rendellenességeket inzulin-rezisztens egerekben.
Az egerek lipid paraméterei és gyulladásos markerei negatívan korreláltak az SCFA-termelő
baktériumok, a Muribaculaceae és az egyik gyakori SCFA, a propionát mennyiségével. A
propionát szintje pozitívan korrelált a Muribaculaceae előfordulásával a különböző étrendi
beavatkozásokban részesülő egerek székletében.
Az eredmények arra utalnak, hogy a PCA és a C3G szerepet játszik az fanyarka antidiabetikus
és gyulladáscsökkentő hatásában a bélmikrobiom és az SCFA-k szabályozásán keresztül. (R.
Zhao & Shen, 2023)

Kvercetin

Egy 2023-as tanulmány szerint, amely Észak-Amerika vadon termő bogyós gyümölcseinek
polifenol-összetételét vizsgálta, a fanyarka polifenol profiljának domináns összetevője a
kvercetin. (Higbee et al., 2023)
A kvercetin antioxidáns, gyulladáscsökkentő és daganatellenes tulajdonságokkal is
rendelkezik és felszívódása akár 60 %-os is lehet. (Deepika & Maurya, 2022).
Más fitokémiai anyagokkal összehasonlítva, nagy a biológiai hozzáférhetősége, azonban
csökkenhet, ha táplálék-kiegészítőként, nem pedig élelmiszerként fogyasztják. (Shorobi et al.,
2023)

Vírusok

Számos tanulmány kiemelte a kvercetin lehetséges vírusellenes hatását annak köszönhetően,
hogy képes gátolni a kezdeti vírus replikációt és a fertőzések okozta gyulladást. Nem csak az
influenza A elleni aktivitását mutatták ki, de a közelmúltban COVID-19 tüneteket mutató
betegeknél is alkalmazták a kvercetint adjuváns terápiaként, ahol a klinikai tünetek javulását
és kórházi tartózkodás lerövidülését figyelték meg. (Di Petrillo et al., 2022)

Gyulladáscsökkentő hatás

A kvercetin erős antioxidánsnak számít; szerepet játszik a szabad gyökök semlegesítésében,
amelyek a DNS és a sejtmembránok károsítása révén sejthalálhoz vezethetnek. Kimutatták,
hogy védi a központi idegrendszert az oxidatív stressz okozta neurodegeneratív betegségektől,
mint például az Alzheimer-kórtól (AD) és a Parkinson-kórtól (PD). (Shorobi et al., 2023)
Emellett megfigyelték, hogy hatékony lehet az asztma ellen is, ugyanis csökkenti a hisztamin
és egyéb, az allergiás reakciók kiváltásában szerepet játszó mediátorok termelődését és
felszabadulását a hízósejtekben. (Shorobi et al., 2023)

Szív -és érrendszer

A szív -és érrendszeri betegségek megelőzésében/kezelésében is szerepe lehet a kvercetinnek,
fontos azonban megemlíteni, hogy bizonyos metabolikus társbetegségek, mint például a 2-es
típusú cukorbetegség gátolhatják ezt a kedvező hatását. (Ferenczyova et al., 2020).
Amellett, hogy értágító és vérnyomáscsökkentő hatása révén javítja a keringést, egy elhízott
egereken végzett vizsgálatban a kvercetin kezelés súlycsökkenést eredményezett és
csökkentette a plazma triglicerid -és koleszterinszintet is. (Deepika & Maurya, 2022)

Felhasználási javaslatok

A C3G koncentrált forrásai, mint például a pürék vagy a fagyasztva szárított gyümölcsök,
sokkal nagyobb mennyiségű C3G bevitelt biztosítanak és megőrzik bioaktív képességét a
gyomor-bélrendszerben. (Frountzas et al., 2023)

Irodalom

Deepika, & Maurya, P. K. (2022). Health Benefits of Quercetin in Age-Related Diseases.
Molecules, 27(8), 2498. https://doi.org/10.3390/molecules27082498

Di Petrillo, A., Orrù, G., Fais, A., & Fantini, M. C. (2022). Quercetin and its derivates as antiviral
potentials: A comprehensive review. Phytotherapy Research, 36(1), 266–278.
https://doi.org/10.1002/ptr.7309

du Preez, R., Wanyonyi, S., Mouatt, P., Panchal, S. K., & Brown, L. (2020). Saskatoon Berry
Amelanchier alnifolia Regulates Glucose Metabolism and Improves Cardiovascular and Liver
Signs of Diet-Induced Metabolic Syndrome in Rats. Nutrients, 12(4), 931.
https://doi.org/10.3390/nu12040931

Ferenczyova, K., Kalocayova, B., & Bartekova, M. (2020). Potential Implications of Quercetin and
its Derivatives in Cardioprotection. International Journal of Molecular Sciences, 21(5), 1585.
https://doi.org/10.3390/ijms21051585

Frountzas, M., Karanikki, E., Toutouza, O., Sotirakis, D., Schizas, D., Theofilis, P., Tousoulis, D.,
& Toutouzas, K. G. (2023). Exploring the Impact of Cyanidin-3-Glucoside on Inflammatory
Bowel Diseases: Investigating New Mechanisms for Emerging Interventions. International
Journal of Molecular Sciences
, 24(11), 9399. https://doi.org/10.3390/ijms24119399

Higbee, J., Brownmiller, C., Solverson, P., Howard, L., & Carbonero, F. (2023). Polyphenolic
profiles of a variety of wild berries from the Pacific Northwest region of North America.
Current Research in Food Science, 7, 100564. https://doi.org/10.1016/j.crfs.2023.100564

Juríková, T., Balla, S., Sochor, J., Pohanka, M., Mlcek, J., & Baron, M. (2013). Flavonoid Profile
of Saskatoon Berries (Amelanchier alnifolia Nutt.) and Their Health Promoting Effects.
Molecules, 18(10), 12571–12586. https://doi.org/10.3390/molecules181012571

Lachowicz, S., Seliga, Ł., & Pluta, S. (2020). Distribution of phytochemicals and antioxidative
potency in fruit peel, flesh, and seeds of Saskatoon berry. Food Chemistry, 305, 125430.
https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2019.125430

Mazza, G. (2005). Compositional and Functional Properties of Saskatoon Berry and Blueberry.
International Journal of Fruit Science, 5(3), 101–120. https://doi.org/10.1300/J492v05n03_10

Shorobi, F. M., Nisa, F. Y., Saha, S., Chowdhury, M. A. H., Srisuphanunt, M., Hossain, K. H., &
Rahman, Md. A. (2023). Quercetin: A Functional Food-Flavonoid Incredibly Attenuates
Emerging and Re-Emerging Viral Infections through Immunomodulatory Actions. Molecules,
28(3), 938. https://doi.org/10.3390/molecules28030938

Zhao, L., Huang, F., Hui, A. L., & Shen, G. X. (2020). Bioactive Components and Health Benefits
of Saskatoon Berry. Journal of Diabetes Research, 2020, 1–8.
https://doi.org/10.1155/2020/3901636

Zhao, R., & Shen, G. X. (2023). Impact of anthocyanin component and metabolite of Saskatoon
berry on gut microbiome and relationship with fecal short chain fatty acids in diet-induced
insulin resistant mice. The Journal of Nutritional Biochemistry, 111, 109201.
https://doi.org/10.1016/j.jnutbio.2022.109201

Hasonló bejegyzések