A Patikakert gyümölcsei, amikből a sűrített gyümölcspürék készülnek, több szempontból is különlegesek, a piacon kapható más gyümölcsök, gyümölcspürék esetleg gyümölcslevekhez képest.

Mindennek, ami a Patikakertben “más”, annak tudományos oka és háttere van.

Röviden összefoglaljuk a főbb különbségeket.

A bogyós gyümölcsök nem marketing szempontok, hanem a gazdag és változatos beltartalmuk, mikro-tápanyagaik miatt lettek kiválasztva, tudományos kutatások eredményeinek tanulmányozása alapján
A Patikakertben ún. regeneratív gazdálkodást folytatunk, ami biztosítja, hogy a gyümölcsökben ne csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is benne legyenek a gyümölcsökre jellemző mikro-tápanyagok
A Patikakertben kézzel szüretelünk, ami éves szinten nagyságrendileg másfél millió bogyó szedését jelenti.
A lehető legkíméletesebben dolgozzuk fel a gyümölcsöket. Passzírozó gépet, a lapkák esetében aszalót használunk, hogy lehetőleg teljes egészében hasznosítsuk a bogyókat, a hatóanyagokat a szervezetünkbe megfelelő ún. vivőanyagokkal együtt (héj, mag). A gyümölcslevek csak a mikro-tápanyagok kis hányadát tartalmazzák, és még azok is gyorsan “átszaladnak” az emésztőrendszeren, így nincs idejük felszívódni.

A mikro-tápanyagok fontossága a szervezetünk egészséges működése szempontjából

Általában a makro-tápanyagokról és azok arányairól szól a vita a mindenféle diéták esetében. Mennyi legyen a szénhidrát, a fehérje és a zsírok aránya…

Közben pedig nem foglalkozunk a mikro-tápanyagokkal… vitamin és nyomelem szinten már igen, szedjük szintetikusan, olcsón előállított étrend készítményeket…pedig a természet sokkal több apró anyagot állít elő nekünk, amire bizony szükségünk is lenne.

Ahhoz, hogy a bonyolult és sokszínű, sokrétű rendszereink optimálisan működni tudjanak, a makro-tápanyagokon kívül még sok ezer egyéb tápanyaghoz is hozzá kell jussanak!!! Vitaminokhoz, nyomelemekhez és… ún. fito-nutriensekhez, pl. a több ezer féle polifenolhoz, amilyen a fekete bogyósokban lévő antocianinok is… ez utóbbiakat mi, emberek nem tudjuk legyártani, azt bizony csakis a természet tudja nekünk előállítani…

Szentgyörgyi Albert volt az első tudós, aki ezeknek a fito-nutrienseknek a fontosságára rájött.

Azt mondta róluk, hogy ezek a különleges anyagok az „emberi szervezet szürke eminenciásai”, nélkülük nem tudunk megfelelően egészséges, teljes életet élni.

Büszkébb volt erre a felfedezésére, mint a C-vitaminra, amiért a Nobel díjat kapta… már az ünnepi beszédében is ezekről az apró kis anyagokról beszélt, lelkesen…

Szinte nincs olyan betegség, ahol a (reaktív oxigén vagy nitrogén eredetű) szabadgyökök károsító hatását ne mutatták volna ki. Különösen ilyenek a civilizációs betegségek. A szervezet „vezérlő rendszerei” válnak működésképtelenné vagy hibásan működnek (hormon-, immun-, szív- és érrendszeri-, idegrendszeri, DNS, …)

Az oxidatív stresszt sok különféle külső és belső tényező erősíti. Ilyenek a rovarirtók, a gyomirtók és egyéb környezeti mérgező anyagok az ételeinkben, a vízben, a levegőben, a szmog, az erős UV sugárzás, a dohányzás, az alkohol, az éheztetés, a lelki stressz, de még az extrém fizikai megterhelés is mind, mind ilyenek…

Maga az öregedés is egy ilyen oxidációs folyamat. Az öregedés ellen nem tehetünk semmit, de siettetni azért talán kár lenne…

Az oxidatív stressz és az ún. molekuláris káosz, ami az antioxidánsok hiányában létrejön okozza az ún. szubklinikai gyulladásokat. Ezek olyan belső gyulladások, amelyeket nem mutatja ki a szokásos CRP vérvételi adat, de a drága vérplazma vizsgálata sem. Mégis tele van velük a szervezetünk, és gyakran komoly tünetek bizonyítják ezeknek a gyulladásoknak a jelenlétét…Ilyen például a nőknél az PCOS vagy a pajzsmirigy problémák, vagy az inzulinrezisztencia…

Számtalan, a tradicionális orvoslásban alkalmazott, illetve az egészséges ételekben előforduló vegyület (ún. polifenolok), gyulladásgátló és gyulladáscsökkentő hatása miatt sikeresen alkalmazható az oxidatív stressz miatt kialakult civilizációs betegségek esetén.

Általános sejtregenerációs hatásuk segítségével tesznek rendet, bennünk. Még a sérült DNS szekvenciákat is képesek helyrehozni….

Ezek a vegyületek egyáltalán nem egyszerűek, nagyon nehezen kutathatóak, különösen a mai, gyorsított menetben történő kutatási módszerekkel.

És ezek a fito-nutriensek együtthatásban működnek egymással. És együtthatásban működnek a mi saját mikrobiomunkkal, ahol is a mikróbáink feldolgozzák őket úgy és olyanra, hogy mi, emberek is tudjuk hasznosítani ezeket a bajnok kis vegyületeket…

Miért fontos a regeneratív mezőgazdálkodás?

De csakis akkor tud nekünk a természet ezekkel a mikro-tápanyagokkal szolgálni, ha hagyjuk, hogy ezt tegye…

Az ipari mezőgazdaság ezt sajnos egyáltalán nem teszi meg… Mert a hatékonyság oltárán kiöli az életet a talajból, aminek következtében sem a növények, sem mi, emberek nem jutunk hozzá a megfelelően fajtagazdag tápanyaghoz…

A mai, iparilag termesztett növények már csak a töredékét tartalmazzák azoknak a mikro-tápanyagoknak, amik még 40-50 éve bennünk voltak (kukorica 31%, burgonya 9,5%, sárgarépa 4%, és sorolhatnánk…).

Szó szerint üres, de kalóriadús héjakat eszünk, a fejlett világban különösen igaz ez.

Az ipari áfonyára és társaira sajnos pontosan ugyanúgy igaz ez az állítás, mégis super-foodként adják el nekünk…

Egyszerűen nincs benne az élelmünkben az a pár ezerféle apró anyag, ami megfelelően működtetni tudná a szervezetünket…

És akkor csodálkozunk, hogy fáradtak vagyunk, hogy betegek vagyunk, hogy idegesek vagyunk…

És ugyan elsőre olcsóbbnak tűnik az ipari élelem, mégis, egységnyi tápanyagra vetítve sokkal, sőt többszörösen drágább, mint a helyes körülmények között termesztett, valódi élelem… Nem nehéz ezt belátni, hiszen az ipariból 25 sárgarépát kellene megennünk ahhoz, hogy ugyanannyi nyomelemhez, vitaminhoz, egyéb fito-nutrienshez jussunk, mint a szüleink, vagy azok, akik ma is kíméletes, regeneratív termesztésből vásárolnak és táplálkoznak…

A növények mikrobiomja az élő talaj. Úgy, ahogyan mi sem direktben táplálkozunk, hanem a mikróbáink milliárdjai dolgozzák fel nekünk hasznosítható állapotra az élelemmel bevitt anyagok nagy részét, ez nagyon hasonlóan, sőt ugyanúgy működik a növények esetében. A nővények is éheznek, ha nincs számunkra a megfelelő változatosságban és hozzáférhető formában a tápanyag, amit leginkább az élő talajban találnak meg. Gyakran csak növénynek kinéző tárgyak, valódi beltartalom nélkül….A szintetikus műtrágyák nemcsak drágák, A Patikakert egy biodiverz, azaz fajtasokszínűségre törekvő gazdaság.

Nem szántjuk a talajt, sosem tettük, azért, hogy minél több talajlakó éljen nyugalomban és végezze számunkra is az áldásos tevékenységét: baktériumok, gombák, egysejtűek, talajlakó rovarok, stb…

Vizes élőhelyekkel, nem nyírt, csak ritkán kaszált sorközökkel, hónapokon át nyíló virágok sokaságával a beporzó rovarok számára.

Erdőkert telepítéssel. Állatokkal, amik a segítőtársaink, szimbiózisban élve a gyümölcsfákkal, gyérítve a kártevőket, trágyázva a talajt.

Semmilyen vegyszert nem használunk, még azokat sem, amiket amúgy az ökológia gazdálkodási előírások lehetővé tennénk.

Egyre több élőlénytársunkat próbáljuk bevonzani a mikrokörnyezetünkbe.

Természetes egyensúlyra törekszünk, minden tevékenységünkkel.

Mi az oka hogy kézzel szedjük a bogyókat?

A kézi szedés biztosítja, hogy:

csakis a megfelelő érettségi állapotban lévő bogyók kerülnek bele a termékeinkbe (se az alulérett, se a túlérett bogyók nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű és minőségű vitamint, nyomelemet, fito-nutrienst, rostokat, stb…). Fokozatosan szedjük a bogyókat a bokrokról, mindig csak az éretteket…
nem kell vegyszereket használnunk (az ipari mezőgazdaságban gyakori, hogy glifozátokat használnak a bogyók szárainak leszárításához (deszikálás)
a kézzel letisztított bogyók teljes egészében bele kerülnek a termékeinkbe, a biológiailag nagyon fontos, természetes „vivőanyagokkal” együtt (héj, mag, rostok)

így a bennük lévő hatóanyagok az emésztőrendszer megfelelő helyére kerülnek, és biológiailag maximálisan tudnak hasznosulni (ez a legtöbb esetben a vastagbél, ami a mikrobiom fő terepe…).