Mik az életvédő kertészkedés alapvető eszközei?
Először vizsgáld meg, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a hely, amit veteményesként használsz, vagy használni tervezel.
Az igazi kertészkedés tudás- és megfigyelésalapú, és senki sem fogja jobban ismerni a kertedet, mint te magad. Ez pont olyan, mint a saját tested és szervezeted: nincs olyan orvos, aki jobban ismerne téged, akármennyire tapasztalt, vagy akármennyit fizetsz neki.
Persze, csak ha figyelsz is a tested vagy a kerted jelzéseire.
Tehát: kezdd el körbejárni a kertedet, vagy a kertedben azt a helyet, amit a veteményesednek szántál. Ha csak egy ládáról van szó, az is valahol elhelyezkedik egy térben: gangon, teraszon, balkonon.
- Kezdd el megfigyelni és megismerni a területet.
- Rajzold le a tájolást (égtájak, direkt nap, szűrt nap, árnyék stb.). Először csak skiccszerűen.
- A fő szélirányokat is jegyezd fel; a legtöbb növény nehezen viseli az erős szelet, szó szerint az életükért küzdenek. Néha meglepő irányból is jöhetnek a kegyetlen (jeges vagy forró) szelek, amik korábban nem voltak jellemzőek.
- Ha már vannak növények, fák a területen, figyeld meg őket: milyen hatással vannak a környezetükre? Főleg a fény/árnyék és szél szempontjából. Biztosítanak-e szűrt fényt délről vagy nyugatról? Védenek-e az északi szelektől?
- Kezdj el gondolatban tervezni, a látottak alapján, hogy ha még nincs, akkor hova kellene fa, ami véd az erős fénytől vagy széltől.
- Készíts méretarányos rajzot a területről.
- Jegyezd fel, rajzold be, ami már ott van. A dísznövényeket is, bár valószínűleg cserélni fogod őket, legalábbis részben, hogy legyen hely az ehető növényeknek.
- Fokozatokban gondolkodj, ne siesd el a veteményes kialakítását! Nem cél, hogy időhiány miatt feladd a kertészkedést.
- Kezd el nem nyírni a füvet, legalább azon a területen, amit haszonkertnek szántál. Ezt a területet csak ritkán fogod kaszálni, átlagosan évente kétszer. Utakat természetesen vághatsz bele, ettől még gyönyörű is lesz, meglátod. És a beporzók, amikre nagy szükséged van, imádni fogják!
- Ha van kertészkedő szomszéd, keresd meg, és beszélgessetek. Mi terem nála? Milyen „bajnok” ehető növényei vannak, amelyek már bizonyítottak? A növények közül melyik bírja jobban a változó éghajlatot?
- Válj a terület részévé. „Beszélni” fog hozzád, ha jól csinálod. Jegyezz fel mindent, amit mond. Nem fog azonnal megszólalni, mert kivár, hogy komolyan gondolod-e, vagy csak ki akarsz pipálni egy feladatot. A kerted, a veteményesed élőlény, mégpedig bölcs: nem fog semmit elsietni.
A kert, illetve a veteményes nagyságától függően különböző megoldásokat és eszközöket alkalmazhatsz. Most csak a legfontosabbakat említem, különösen azokat, amiket a nagymamáink nem feltétlenül ugyanígy használtak. Ígértem, hogy kapád sem lesz! Esetleg egy saraboló kapa, és néha a talaj lazításához, vagy a gyökérzöldségek kiszedéséhez egy ásóvilla jól jöhet, de ezzel meg is vagy! Ásólapát, metszőolló azért kell, és a nagyobb veteményesbe egy gereblye is hasznos.
Egy-egy ládát vagy kisebb komposztálót bárhol el lehet helyezni, még a magaságyás is elfér egy társasházi vagy közösségi kertben, de dombágyást, mélymulcsos ágyást vagy prizma komposztot már inkább a városi, agglomerációs vagy vidéki magánkertben tudsz építeni. Ott viszont mindenképpen használd ezeket az életvédő megoldásokat! Minél kevesebb technológiát és műanyagot használsz, annál egészségesebb lesz a veteményesed.
A természetes talajtakarást viszont mindenütt, még a gangon lévő ládáidban is tudod alkalmazni, sőt, mindenképpen ajánlom! Már csak az aprócska talajlakók védelme és nyugalma miatt is. A terasz- vagy balkonládákban például nagyon jó megoldás lehet a vertikális és horizontális irányba növekedő zöldségek és ehető takarónövények kombinációja. De mindenképpen ügyelj arra, hogy elég mélyek legyenek a ládáid; a megfelelő talajmennyiség nemcsak a gyökérzet miatt kell, hanem a víz- és hőmérséklet megtartásához is elengedhetetlen.
A talajtakarást amúgy nagyon sokféleképpen meg tudod oldani: a szénben gazdag barna mulcs használatát (ágdarálék, fakéreg, szalma, széna, száraz avar) a rendelkezésedre álló anyagok fogják meghatározni. Ha lehet, ne vásárolj, hanem magad állítsd elő ezeket, az a legtisztább és legolcsóbb is, ha a kertedben működik a körforgás az ott keletkező biomassza és a talaj között. Semmit se vigyél ki a kertedből, ugyanis mindent hasznosítani tudsz!
A zöld mulcs használata is ajánlott, a kihúzott vagy levágott zöld növényi részekkel végzett talajtakarás (gyomlált anyagok, konyhai maradék, friss fű kaszálék stb.) nagyon gyors és egyszerű, de ebben az esetben vigyázni kell, hogy ne tégy túl vastagon friss zöldet az ágyásaidra, mert korhadás helyett rothadás léphet fel, ami ráadásul még magas hőt is termel, ami megégetheti az ott lévő haszonnövényeket. A már megszikkadt zöldet viszont nyugodtan használhatod.
Az élőmulcs, azaz a folyamatos vegetáció fenntartása, mintegy élő borításként minden nagyságú kertben alkalmazható; télen pedig a természetesen elhalt növényi részek fedik a talajt.
A mélymulcs és komposzthagyó mélymulcsnál mindenképpen ügyelni kell a helyes nitrogén- és szénarányra. A mulcsolás a tápanyagutánpótlást is nagy részben megoldja, a komposztálással és némi szerves trágyával kombinálva mindenképpen. Ezen kívül még a nedvesség megőrzése, a napon belüli hőingás szabályozása, a „gyomnövények” kordában tartása is nagyon fontos hozadékai a mulcsolásnak.
Ugye, elhiszed, hogy nincs olyan, hogy gyomnövény? Sok közülük ehető, sőt tápanyagban bővelkedő gyógyító növény! A természetben minden élet egyformán fontos, csak mi, emberek gondoljuk azt, hogy pontosan tudjuk, mi a jó és mi nem…
Ha elég változatossá és sokszínűvé válik a kialakult élettér, akkor rengeteg aprócska élőlénytársat is bevonzhatsz majd: ízeltlábúak, rovarok, beporzók, madarak, sőt az egyre fogyatkozó kétéltűek is beköltöznek hozzád! Ne félj tőlük, ők teljesen tisztában vannak az erőviszonyokkal, számodra semmilyen veszélyt nem jelentenek. És jelentősen hozzájárulnak az egészséges egyensúly kialakulásához a veteményesedben.
Ha nagyobbacska a kerted, akkor készíts számukra búvóhelyeket gallyakból, kövekből, korhadt fákból. Keress árnyékos helyeket ezekhez az egyszerű építményekhez, és csak hagyd békén, majd jönnek a lakók, szépen, sorban. Az ember elvette az életteret ezektől az apró élőlénytársainktól, pedig mindegyikükre szükségünk van nekünk, embereknek is, hiszen ez a sokszínűség a záloga a tápanyagdús élelmünknek.
Egyre fontosabb téma még a víz: a vízgyűjtés, a vízmegtartás és a locsolás takarékos változatai… De ezekről és még sok más hasznos eszközről folytassuk a beszélgetést és tapasztalatcserét egy másik fórumon… amennyiben velünk tartasz!
