Ez a honlap sütiket (cookie) használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést.
A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. További információ: Adatkezelési tájékoztató.

Elfogadom
Magaságyás építési praktikák

Magaságyás építési praktikák

  admin

 (627)    (5)    0

  ÉLET A PATIKAKERTBEN

Már írtam egy rövid bejegyzést a magaságyásaimról, kedvcsinálónak.

Most egy pár, saját tapasztalatból merített jó tanáccsal szeretném segíteni azokat, akik már hajlanak arra, hogy kipróbálják a kertjükben smile. Nem fogjátok megbánni, dísze lesz a kertnek, és annyira jó érzés lesz a friss, saját termesztésű, napsütötte, tápanyagokkal teli zöldségeket enni…… smile

De vigyázat, függőséget okozhat!!! wink… ugyanis előfordulhat, hogy az első termés után már sohase fogsz akarni más paradicsomot enni, mint a saját kertedből származót…

 

A magaságyás építés alapszabályai:

  • Magasság
    • 50-70 cm magasra építsük. Lehet magasabb is, csak akkor sok föld kell bele. Ha dekorációként akarjuk használni, akkor persze lehet magasabb is. Nekem kétféle is van, 52 cm és 70 cm magas. Az 52 cm magas tömör fából van, és gyomláláskor le tudok ülni a szélére, ha akarok smile.
  • Szélesség
    • Az én javaslatom az, hogy 3 hosszanti irányú sor zöldséggel számoljunk, ami 110-130 cm belső méretet jelent. Ha kisebb a szélesség, akkor túl sűrűn lesznek a sorok, ha túl nagy, akkor nehezebb „benyúlni” a belső sorhoz…
  • Hossz
    • Bármilyen hosszú lehet, de a stabil kialakításra figyeljünk.
  • Anyag
    • Tömörfa, lécek, tégla (van már gyártó által szettbe csomagolt megoldás is, pl. a Leier-től). Nekem van tömörfából és lécekből összeállított is.
  • Stabilitás
    • Mivel a föld tömege relatív nagy lesz (vizesen főleg), ezért kimondottan stabilra kell építeni az ágyást, azaz ki kell támasztani az oldalfalakat és a sarkokat is. Javaslom, hogy nézzünk „szabásmintát” a neten, van már sok használható smile.
  • Belső szigetelés
    • Érdemes belül dörken lemezzel körbe szigetelni, mert egyébként túl hamar elkorhad a fa, a tégla meg sok vizet szívna magába.
  • Csepegtető rendszer
    • A mai elfoglalt embernek nincs ideje naponta locsolgatni. Nálunk -alulról- be van vezetve a csepegtető, mégpedig három sorban, ahogyan a vetés, ültetés is lesz az ágyásban. Érdemes lezárható módon elkészíteni a csepegtető, egy erre szolgáló elem segítségével, arra az esetre, ha ki szeretnénk kapcsolni a csepegtetést.
  • Termőföld
    • Ezt lehet nagyon bonyolult módon is csinálni, a különböző rétegrendek felhasználásával (papír, gallyak, komposzt, stb.). Nálunk a saját kertünkből került bele termőföld, némi homokkal lazítva, hogy ne legyen túl agyagos és tömör az ültetőföld. Évente a saját komposztunkkal dúsítjuk, villával lazán megmozgatva a földet (nem ássuk fel a földet, hogy a föld mikro-világát ne bántsuk). Ezen kívül ültetéskor, az ültetőgödrökbe szórva használunk fel természetes trágyákat (pl. szárított tehéntrágya).
  • Növénytársítás
    • Egymást szerető-, elviselő- és gyűlölő növények helyes társítása. Jó kis táblázatok érhetők el a neten, amikből megtanulhatjuk, melyik növény mellé melyik másikat érdemes ültetni vagy vetni…
  • Vetésforgó
    • Évente érdemes változtatni a beültetett, vetett növényeket. Hosszú lenne leírni, mit milyen növény után lehet, hasznos vagy tilos ültetni, illetve vetni, hiszen a növények nem egyformán használják fel a földben lévő tápanyagokat. És vannak olyan növény párosítások, amelyek egymás után ültetve, vetve sem viselik el egymást… Erre vonatkozólag is sok okos írást találhattok.

 

Pár képet felraktunk a Galériába. Nézegessétek, tervezzetek, építsetek és főleg használjátok egészséggel!

 (627)    (5)    0

A hozzászólás sikeresen elküldve. Köszönöm!
Szólj hozzá!
A hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj, vagy szólj hozzá facebookkal

Hozzászólás Facebook-al